blog

Kedves Aura!

2008. június 1.

2038. április 24.

Lassan megszokom, hogy papírra írok. Újra eszembe jutnak a betűk formái, amit még az iskola kopott padjai között tanultam, és amiről már akkor sem tudtam, mire fogom valaha használni. Papírt és tollat egy régiségkereskedőnél találtunk ma, amikor az 57/C blokkot térképeztük fel.

A város továbbra is kihalt, életnek semmi nyoma. Halottak hevernek mindenütt, és a szagot, ami annyira émelyegtető volt az első napokon, lassan megszokjuk. Igazából egyikünk sem bízik már abban, hogy túlélőket találunk. Ha mégis, ők sem tudnak majd többet mondani, mint amit már eddig is tudtunk. Rettenetesen hiábavalónak érzem itt magam.

Ma kiálltam a Times Square-re – egyedül. Ez a hely, ahol soha nem állt meg a nyüzsgés, ma ordító csenddé változott. Elővettem a fényképet, amit itt készítettem rólad. Mintha nem is ugyanaz a tér lenne.

Már nem akarom megtudni, ki tette ezt az egészet. Nem akarom tudni, hogy helyrehozható-e. Nem akarom tudni, hogy vannak-e túlélők az országon kívül. Minden szín szürke lett.

Csak ott szeretnék lenni, ahol te vagy.
De ahhoz nekem is meg kellene halnom.

Örök szerelmed: Kornél

ui.: Ez az időgép dolog nem volt jó ötlet.

tsw (2008.6.1 14:34)

Oh. Hát ez megindító volt.

Szeretem a Jimminek az ilyen írásait, nagyon jól találja el, mikor van rá szükség.

Aura (2008.6.1 21:17)

Kornél:Tudd,hogy élek,és hogy az írásainkra nem hatnak az időkorlátok!2008-ban van egy HÁZ A TÓNÁL.Ott találkozhatunk.

dsh (2008.6.2 20:03)

erdekes hogy pont eme nemes napon jutott eszembe nekem is a jelzo: "szurke". igaz kicsit maskepp, nem olyan szepen es ekesen, de azthiszem hasonlo kedelyallapotok vezereltek :)

Ide fog kerülni a te hozzászólásod.

Név:


URL:


Üzenet: