blog

Előzenekar

2008. június 14.

Magazinunk olvasói számára nem újdonság, hogy feltörekvő, tehetséges együttesek pályáját gyakran kísérjük figyelemmel. Nemsokára megjelenő új albumuk kapcsán készítettünk egy interjút a Mentális Hasadék zenekarral.

– Sziasztok! Mit kell tudni az új albumotokról?
– Üdv mindenkinek! Már alig várjuk, hogy megjelenjen az új album! Sokáig vártunk vele, de a Csólyospálosi Művelődési Házban tartott lemezbemutató koncertünk megadta a végső löketet, hogy be merjük vállalni az elkészült anyag kiadását, mivel mind a nyolc megjelent vendég remekül mulatott. [nevet]
– A stílus maradt a régi?
– Mi a fiúkkal mindig is valami eredetit akartunk alkotni, ez ezen az albumon is látszik. Például az „I love you, baby” című számunk a pop és a rock stílusokat ötvözi, szerintünk ez egyedülálló. Csak a „Körfűrészajkú henteslányok” című számunk lóg ki ebből, ott a hagyományos, nemzeti trash-polkát kevertük egy kis lakodalmas goával. [nevet]
– Úgy érzitek, hogy megtérül lassan ez a rengeteg befektetett energia?
– Igen, teljesen. Az együttes egyre ismertebb lesz. Nemrég például felkértek, hogy a Mocsoládi Falunapok esti koncertjén az előzenekar előzenekara legyünk. De közben nagyon vigyázunk arra, nehogy elbízzuk magunkat, és fejünkbe szálljon a hírnév. [nevet]
– Lehet még fejlődni erről a szintről?
– Igen, úgy érezzük. Csabi például nemrég vett egy új húrkészletet a gitárjára, és meg kell mondanom, hogy hat húrral sokkal jobban szól egy-két számunk, mint néggyel. Tomi is áttért a dobverőkre, ami ugyan kicsit drágább, mint a fehérrépa, de kevesebbszer kell cserélni koncert közben. [nevet]
– Meg tudtok élni a zenélésből?
– Sajnos még nem. A fellépéseinkért egyelőre annyi pénzt kapunk, amiből a kisbuszunkba a benzint ki tudjuk fizetni, de arra már nem elég, hogy kitisztíttassuk az ülést, amibe Tibi belehányja a VBK-t, miközben a koncertre utazunk. [nevet]
– Gyakran előfordul ez?
– Nem, néha a Tomi szokta. Néha meg én. Csabi meg vezet, de azért néha ő is. [nevet]
– Köszönöm az interjút!
– Szívesen! [nevet]

sörs (2008.6.16 00:52)

[nevet] mindig éjjen a mötál :) régen mi is így toltuk, a fehérrépa még meg is van... a mi voltunk a Bundáskenyér és nem csak közösségi házakban, de iskolákban, kollégiumokban és egy lepukkant kocsmában is játszottunk pánkembereknek. :)

*hüpp... a régi szép idők [nevet]
(a mi stílusunk lakodalmas daft punk volt)

Ide fog kerülni a te hozzászólásod.

Név:


URL:


Üzenet: