blog

2005. január 26.

Vihar előtti csend. A gyalogság elszántan, de a legrosszabbra felkészülve markolja a szuronyokat a kezében. Hadvezérként állok előttük, velem van hűséges paripám, Csiga. Kezemben 8 milliméteres kaliberű csúzli, bal zsebemben kis, kerek kavicsok – ha kell, egyedül megyek neki az ellenségnek. Rendeltem pár hordó művért is, amit a csata után fogunk szétlocsolni a fűben röhögő zsoldosokra.

Lassan felkel a nap. A távolban kezd kirajzolódni az ellenséges haderő sziluettje. Élükön a hírhedt tábornok, Rivest Shamir Adelman. Nagy csata lesz holnap.

„És ekkor jött az erdész, és mindenkit hazaküldött.”

rita (2011.9.9 18:40)

elkezdtem olvasni az írásaidat 2005-nél. Eltelik úgy hiszem némi idő míg eljutok 2011-ig. Minden perce élvezet:)

Ide fog kerülni a te hozzászólásod.

Név:


URL:


Üzenet: