blog

2007. január 27.

Ma elmosogattam Az Edényt. Azt, amelyikben pár hónapja a felismerhetetlenségig odaégett a fasírt, úgyhogy inkább felöntöttem vízzel, és felraktam a szekrény tetejére, hogy majd kiázik. Természetesen a víz elpárolgott, és a maradék – egyébként valószínűleg jelentős fűtőértékkel rendelkező – aktív szenet külszíni fejtéssel kellett lebányászni. Ennek az edénynek amúgy múltja van. Amíg még kollégista voltam, akkor egyszer annyira mocskosan maradt kinn a konyhában, hogy azt hittem, elvesztettem. Akkor is pár hónapig gazdágtlanul álldogált szegény, amíg valaki el nem mosogatta, hogy neki jó lesz. Akkor viszont megismertem, és alattomos módon begyűjtöttem tőle. Elpusztíthatatlan, valószínűleg az unokám is ebben fogja odaégetni a fasírtot.

pipolások (2007.1.27 22:12)

Nagy dohszagú nosztalgia lilahagymával.

Előkelő burgonyahasábaok.

xtrykyx (2007.2.25 14:45)

Alávaló gazember!

Szóval te voltál az, aki lenyúlta azt a gazdátlan lábast a konyhából, amit kinéztem magamnak hogy milyen jó kis edény csak le kell rólva vakarni a kolesz egyhavi szeméttermését... :)

Ide fog kerülni a te hozzászólásod.

Név:


URL:


Üzenet: