Hümér és Mantissza, harmadik felvonás.

2007. április 17.

Borzalomdráma 5 felvonásban

Archív: első felvonás, második felvonás

Helyszín: bölcs öregember viskója. Hümér balról be.

Bölcs öreg: Hümér, jó tanítványom, végső leckédért
Eljöttél végre hát. Hosszú az út mögötted, mit megtettél,
De készen mégsem állsz. Jól fülelj: ki másnak vermet ás,
Annak süket anyja mégsem látja az fától az erdőt. S ki
korán kel, nem esik messze az almafájától. Ezen szavaim
jól megjegyezd, hogy zord ellened végül elpusztíthatand.

Pribékek balról be.

Első pribék: Áh, donnerwetter! A bölcs öreg, Teofil! Hümér
ős mestere! Életed vége már eljövend, vércafat! Terümtevé!

Pribék leszúrja a bölcs öreget.

Bölcs öreg: Jaj, e penge májamon áthatolt! Utolsó szavaim,
Hümér, jól figyeld: háborúban virágot lopni nem tilos.
Jól csak szemüveggel lát az ember. Vesd latba hát, mit
néked a sors megtanítatandatott, s erőd feszejtése hiába
nem való. Az igazi harcos szívvel és gyomorral küzd.
Fogadd hát tőlem utolsó ajándékomat, mi felkészít
rettenet sorsodra álnokul: angyolok könnyéből s démonok
véréből készült ez a pempő.

A bölcs öreg átadja Hümérnek a Túlvilág Kefírjét.

Bölcs öreg: Idd meg e szutymákot, s a túlvilág serege
végső utadra szellemed bugyrában elkísér. S kezedben
lesz végre fegyvered, mellyel Rettemény Bárót legyőzheted.
Hümér: Hát majd jól pofánbaszom egy Zsiguli féltengellyel.
Bölcs öreg: Ó, Hümér!

Bölcs öreg meghal, pribékek elvonulnak.

Rambó Három az erkélyről:
S lám, a sors elől elfutni nem lehet.
Megszólítja Hümér a hádészi szenteket?
Nem marad jutalom nélkül az áldozat:
Örök dicsőség vagy örök kárhozat.