Szakértők bevonásával

2008. március 25.

Az adminisztráció bizony nehéz és bonyolult tudomány. Nem mindenkinek sikerül. Még az Amerikai Űrkutatási Hivatal is tévedhet néha. Így történhetett, hogy a következő NASA-holdraszállás névsorát a következőképpen tették közzé: David Wayne (pilóta és technikus), John J. Satton (másodpilóta és asztrofizikus), Amanda Stellar (orvos) valamint idősebb Kerekes József (tápiószecsői nyugalmazott halőr).

Ugyan Tápiószecsőn mindenkit meglepett a hír (Józsi bácsit különösen), de egyúttal örültek is neki, és sok sikert kívántak a küldetéshez.

A kiképzés fél évig tartott, de Kerekes úr jól bírta, hiszen öregecske Simson motorján már megszokta a 8G-s gyorsulást. Az elméleti hátteret is elsajátította hamar – állítása szerint sok hasonlóságot fedezett fel az asztronauták és a halőrök munkaköri sajátosságaiban. Egészségügyi állapotában sem találtak kivetnivalót, ez bizonyára a rendszeres pacalbevitelnek volt köszönhető, amelyből az űrhivatal szakemberei éppen ezért extra készleteket helyeztek el az űrhajón.

A Holdra jutás zökkenőmentesen zajlott, bár kissé hosszúra nyúlt. De végül kinyílt a szonda ajtaja, és idősebb Kerekes József első magyarként léphetett a Föld égi kísérőjének kőporos talajára. Az egész világ (kiváltképp Tápiószecső) várta lélegzetvisszafojtva szavait. De pár perc csönd után csak egy halk dúdolás hallatszott a rádióban: „...amikor a kis falumban nyugovóra térnek, anyám, mondj el értem egy imát...”

Idősebb Kerekes József szavait jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával elemzik.