blog

Papírmalom

2005. november 24.

R. János (ügyvéd, 47 éves) nehéz napon volt ma túl. Három tárgyalása is volt, rengeteg papírmunka, telefonok csörögtek egész nap. Este, mikor az irodából fáradtan elindult az autója felé, egy kirakatban meglátott egy szélkereket. Egy apró pálcára felrögzített kis papírmalom, ami forog, ha fújja a szél – gyerekkorában rengeteg ilyet csinált. Bement az üzletbe, és megvásárolta. Az autó két sarokkal arrébb parkolt, így volt ideje kipróbálni az új szerzeményt. Először csak a levegőben körözött vele egy keveset, majd kicsit gyakrabban szedte a lépteit. Az első saroknál már kocogott, a szélkerék pedig forgott és forgott. A léptek egyre gyorsabbak lettek, a házak egyre sebesebben tűntek tova mellette, a szélkerék is egyre gyorsult. A tempó futássá fokozódott, majd vad rohanásba tört át egy idő után, a kis malom karjainak körvonala elmosódott, ahogy a szél hajtotta...

R. János (ügyvéd, 47 éves) a saját háza előtt állt meg. Zihált, a kifulladásig hajtotta magát. A kis kerék forgása lelassult, végül megállt teljesen.

Egy idő után vette csak észre, hogy a felesége az ajtóban áll, és aggódva nézi. „Nehéz napom volt” – mondta az ügyvéd, gyermeki mosollyal arcán.

Név:


URL:


Üzenet: