blog

2006. február 2.

Ez a cikk eredetileg az Impulzusban ment volna le, de az aktuális HK elnökünk visszafogott lingvisztikai tűréshatárára való tekintettel nem fog. Úgyhogy akkor már leírom ide, hogy ne vesszen el a bitek hádészában:

Hát ez nagyon kész. Voltam pótdíjat intézni itt a Vásárhelyiben, mivel a koleszdíjat sikerált három nap késéssel befizetni, és ma reggel már harmadszor jött fel valami ürge, hogy wtf. Kérem szépen, ez a gondnoknő, ez valami csodás.

Bemegyek a gondnokiba, a néni masszívan bámulja a monitort, közben vadul kattintgat az egérrel.
– Jó napot kívánok, jöttem kollégiumi pótdíjat bef...
– MÁR TIZENÖTSZÖR VOLTUNK FÖNN A SZOBÁBAN, RÉGEN BE KELLETT VOLNA MÁR FIZETNI!!!
– Eeeelnézést kérek, azt hittem, hogy a Neptunban lesz kiírva a tétel, mint a koleszdíjnál...
– Hát ott nem lesz, mert ezt nem tudják sehogysem elszámolni. [Na, ez azért érdekelne, hogyan akkor kinek is fizetek...] – közben továbbra is vad erőszaktétel folyik a szegény egéren. – Mondja a nevét.
– Takács K. János.
– Várjon, még befejezem ezt a pályát.
Itt gondoltam, megnézem végre, mit is szerencsétlenkedik, és odaosontam a monitor mellé. Valami bogyókkal kellett körbelövöldözni sok másik bogyót, és akkor leestek.
– Már a tizenötödik pályán vagyok! A huszadikon mindig kinyír ez a köcsög! Tessék, megint egy lila bogyót kaptam kék helyett, a kurva anyád! Nesze bazmeg, essél le! Hülye barom, nem sárga kell!!! – Közben eszeveszetten kattintgat az egérrel. – Így bazmeg! Na, most a kéket! Mondom a kéket!!! Ó, hogy mekkora hülye picsa vagyok bazmeg, másikat! A másikat! Na, sárga! Kész. Szóval mondja a nevét.
– Takács K. János.
Előveszi a papírt, mutatja, hogy hol írjam alá. Aláírom, fizetek, elköszönök. A szemem sarkából még látom, ahogy ismét kiül az arcára a fanatizmus, és mikor kilépek az ajtón, még utánamkiabál:
– Háhá! Tizenhatodik pálya!!!

Név:


URL:


Üzenet: