blog

Takács K. János: Népmese

2009. március 19.

Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, az üveghegyen is túl, ahol a kurtafarkú malac túr, éldegélt egy öregember, s volt annak három fia. Hát egy napon azt mondja a legkisebb fiú:
– Édesapám, én elmegyek szerencsét próbálni!
Azzal elindult, a két bátyja meg otthon maradt az alkoholista apjukkal. A középső fiú azt mondja erre:
– Nekem meg elegem van abból, hogy a mesékben sose történik semmi a középső fiúval, úgyhogy most megcsinálom az adóbevallást!
Csomagolt is magának három hétre elegendő hamuban sült pogácsát, és rettentő módon elővette a 0858-as formanyomtatványt, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói járulékot bevallja. S ahogy éppen beírta volna a megfelelő helyre, hogy „öt”, egyszercsak szembejött vele egy irtózatosan ordas, félelmetesen terebélyes, megkérdőjelezhetetlenül kolosszális sárkányfajzat.
– Szervusz, kedves középső fiú! – hazudott alattomosan a sárkányfajzat. – Azonnal add át részemre a mezőgazdasági őstermelői 15% mértékű egészségügyi hozzájárulásodat!
Azzal, hogy mondandóját nyomatékosítsa, felgyújtott valami nagyon fontos dolgot.
– Hát kard ki kard! – hőzöngött a középső fiú összevissza, a sárkány pedig ennek okán felgyújtott egy másik nagyon fontos dolgot is.
A fiúnak itt elege is lett a küzdelemből, és otthagyta a sárkányt vödröstül. (Merthogy a sárkánynak volt vödre. Bizony. Csak lényegtelennek tartottam eddig megemlíteni, mert nem volt szerepe a történetben. Amikor a sárkány meglátta a fiút, lerakta a vödröt a sarokba, és belerakta a három nyulat. Aztán amíg ezek ketten elvoltak egymással, a nyulak meg a vödör végig a sarokban szerepeltek. Most viszont fontos volt megemlíteni, nehogy azt gondoljuk, hogy a sárkány teljesen egyedül maradt, és magányos. Mert nem az. Van neki vödör.)

Na, amíg itt a vödörről meséltem, a középső fiú már meg is mentette a királylányt az immateriális jószágkosárból. Az öreg király meg egyszeri árfolyamnyereséget könyvelt el, aztán vége is lett az egész miskulanciának. Hát erről a gólról lemaradtunk. Fogmosás, alvás.

sörsi (2009.3.19 23:00)

:) :) :) :) vááááááá

én mint végtelen adóalapnövelő jövedelemmel rendelkező egyén, megértem a középső fiú érzéseit. :]

ui.: e-myvel nyertünk sört. megisszuk, jól.

jepp (2009.11.11 21:01)

hogy lehetne sok régi bejegyzésedet olvasni, ha felidegesít, hogy havonkénti a legnagyobb bontás?! Értsd: mondjuk a 2008-asokra vagyok kiváncsi és nem csak a 2008 márciusi két bejegyzésre. Zsír a blogod, sorry az offért.

Jimmi (2009.12.7 10:42)

jeep: Bocsi, de egyelőre sehogy...

jepp (2011.7.21 21:50)

Nem is tudtam, hogy időközben tuning volt és már lehetséges!

MH (2011.10.15 12:12)

A legpraktikusabb orvoslás bizonyára egy könyv megjelentetése lenne :-D

Új hozzászólás

A világ vége, I. rész: A pingvin

2009. március 11.

Az emberiség – és egyúttal az egész Naprendszer – pusztulásának körülményeiről csak igen homályos feljegyzéseink vannak. Fejlettebb civilizációk hosszú ideig figyelték és felügyelték a Földön zajló eseményeket, és leleményes tevékenységeik következményeképpen sikeresen zárták el az emberi tudóstársadalmat a nagyvilágtól. Tudták ugyanis, hogy a kvatummechanikai kutatások félresiklása könnyen a földi élet végét jelentheti. Azzal pedig minden fejlettebb lény tisztában van, hogy az atomi molekulák kvantumtulajdonságai legjobban apró heringekkel modellezhetők. A laboratóriumokban azonban nincsenek heringek. Így történt, hogy a Heisenberg-féle határozatlansági reláció megoldásának kulcsára végül egy pingvin jött rá.

A történet szempontjából teljesen lényegtelen, de ennek időpontja egybesett azzal, mikor Szabó Tibor biztosítási kockázatelemző először vett motoros fűrészt a kezébe. Tette ezt azután, hogy az irodai nyomtató nyolcadszorra is képtelen volt egy A4-es lapra 2, azaz kettő számoszlopot egymás mellé kinyomtatni. A láncfűrész hangosan berregett, a nyomtató műanyag- és fémdarabkái pedig szökőkútszerűen szálltak szerteszét az iroda fehérre meszelt falai között.

Szabó Tibor kollégái aggódva nézték munkatársuk tevékenységét, és csak kevesen értettek egyet azzal, hogy a fenti problémára kizárólag a nyomtató rituális elpusztításával lehet megoldást találni. A művelet végeztével az eszköz még megpróbált felcímezni egy borítékot, ez azonban a szükséges alkatrészek pozdorjává zúzásának következtében nem sikerült neki, így egy apró „Error” feliratú lámpácska villogásával jelezte a művelet eredménytelenségét. A kockázatelemző ezen villogást egy harmincöt centiméteres bemetszéssel kapcsolta ki, mindeközben nagy termetű, korlátozott intelligenciájú, vadon élő állatok hangját hallatta.

„Nem lesz kár értük”, gondolta ekkor a pingvin a Déli Sarkon, azzal fogott egy heringet, és megoldotta a Heisenberg-féle határozatlansági relációt.

xtrykyx (2009.3.11 19:50)

Egész nap egy hálózati nyomtatót próbáltam borítéknyomtatásra tanítani.
Tökéletesen meg tudom érteni Sz. Tibort. Következőnek majd körbenézek, nehogy lásson egy pingvin, hátha még nem késő.

cnv (2009.3.12 12:51)

Manuális lapadagolóval, megfelelően definiált papírmérettel nem nagy ügy. Inkább a mechanika lehet korlát, van nyomtató ami nem szeret borítékot enni, jobban mondva megeszi csak borslekvár lesz belőle (pépör dzsem).

tmt (2009.3.12 16:56)

Office Space fíling :)

borsi (2009.3.13 11:22)

:) jó lesz

macsek (2009.3.14 12:35)

a Lexmark nyomtatok vilagmegmentok, ugy tunik, a HP a gonosz birodalma... ? :)

tsw (2009.3.15 01:27)

Folytatásos teleregény! Újra! É!

borsi (2009.3.20 09:32)

de... amúgy mit oldott meg a reláción? az nem csak úgy van? okosak ezek a pingvinek...

Új hozzászólás

Köb

2009. március 9.

– Jónapotmibensegíthetek.
– Jó napot kívánok... Izé... 227/B Űrlap Igénylési Űrlapot szeretnék igényelni.
– Egynevetkéreklegyenszíves.
– Szabó Tulok.
– ?
– Té, ú, el, ó, ká.
– Tulok.
– Az. Tudom, hogy fura. Szüleim hippik voltak. Öcsém Satu.
– Hát, valóban fura.
– Igen.
– Mondjuk egyszer ismertem egy Kábelt.
– Horváth Kábel?
– Igen! Ismeri?
– A szomszédom.
– Milyen kicsi a világ! Mi van az öreg Kábellel?
– Most született kislánya. Horváth Flóra Eutanázia.
– Sose volt normális az öreg.
– Sose.
– Tessék, az űrlapja.
– Köszönöm szépen, kedves... ööö...
– Köb. Iváncsik Köb.
– Köszönöm, kedves Köb. Minden jót!

tsw (2009.3.10 12:18)

:)
Monty Python ugrott be erről.

adt (2009.8.8 21:21)

írjbemagadnakegypirospontot! remek! :D

Új hozzászólás