2013. szeptember 5.
A ház mellett, ahol lakom, van egy park, és a parkban van egy domb. Nem nagy, talán kétszáz méter az átmérője, pár perc séta. München és környéke teljesen lapos egyébként, úgyhogy az ilyen kis dombokat is meg kell becsülni. Van rajta rózsakert, rengeteg fa, padok, utak, szóval egy szabványos, A4-es domb.
Tegnapelőtt éjjel fél egykor felmentem a dombra (volt ott egy ellenséges Ingress portál, de ez most mindegy igazából), és kiderlült, hogy a domb teteje nem is ott van, ahol eddig én hittem, hanem a fák mögött még lehet menni vagy ötven métert. Úgyhogy telefonnal világítva a töksötétben felbaktattam a tényleges tetejére.
Ott volt egy emléktábla. Rá volt írva, hogy ez a domb igazából nem egy domb.
Ez a domb a második világháborúban elpusztított müncheni épületek összehordott romjai.
Úgyhogy baktattam a sötétben lefelé a dombról, és a lábam alatt olyan épületek voltak, amik emberekre omlottak rá egykoron, akik ettől meghaltak.
Fura, gondolta Gábor.
kz (2013.9.6 01:25)
Legalább három ilyen van csak Münchenben, gyakori ojjektum németeknél:
http://en.wikipedia.org/wiki/Schuttberg
Új hozzászólás